Büszkeség és bányászélet

Szerző:  Indianer   Kategória:       4 éve      4291 Views     Hozzászólások kikapcsolva  

Nem tudva, hogy a Büszkeség és bányászélet című film valós történeten alapul, homlok-ráncolva tartanánk erőszakoltnak a sztoriját. Még hogy meleg aktivistákat és bányász szakszervezetet parentál össze egy forgatókönyvíró! Mi ez, politikai fantasy?

A filmtől azt kaptam, amire brit filmvígjátékok rajongójaként számítottam. Egy olyan vígjátékot, amelynél nem a felhőtlen kacagás okoz élvezetet, hanem a tragikomikus effektusok, az érzelmi és gondolati töltés, s a zsigereinkben szétáradó, tartósabb-féle derű.

Meleg aktivisták a 80-as években, a Thatcher-korszak bányabezárásainak idején, megalakítják a sztrájkoló bányászok támogatására, az igen lehetetlen nevű, Leszbikusok és Melegek a Bányászokért csoportot. A támogatandó „célcsoport” döntő többsége ebből a segítségből, lenéző megvetéssel, nem kér. Rosszarcú emberek, csúnya testek, lepukkant környezet s közösségi élet tölti ki a walesi bányászok világát. A városi meleg aktivisták világát meg a meleg-bárok közössége, az identitást felvállaló kitűzők, az éppen akkoriban megjelenő AIDS, s a mozgalmi lét. A meleg aktivisták kitartása, egy telefonos félreértés, valamint egy nyitottsággal megáldott szakszervezeti vezető elegye váratlan fordulatot hoz. Kirekesztettek, fenyegetettek, bátortalanok bátrabbakkal együtt irreálisnak tetsző irányba fordulnak, és kezet nyújtanak a megjelenésükkel, életmódjukkal cefet kontrasztban levő, ám a társadalmi folyamatok örvényében lényegében ugyanolyan mélyen fuldokló csoportnak. Az először kinyújtott kézre villámló feszültség, finnyásság és elutasítás a reakció, később az aljas feljelentések és fizikai támadások sem maradnak el. Ám irigylésre méltó társadalmakban, úgy tűnik, mindig kerül egy nyitott, kockázatvállaló, saját csoportjában hiteles ember, s ez az emberi magatartás sorsfordítónak bizonyul. A felszínen látszólag semmilyen életmódbeli, érzelmi, érdek vagy gondolati felületen egymással nem érintkező emberek, csoportok közt egymásért kiálló közösség szövődik. A társadalom aljára szorítottak, s ott fuldoklók egymásra találnak. A segítség pedig, sötét és viszontagságos utakon, de meglepő viszonzásra is talál.

Abszurd módon a 80-as évek brit meleg-aktivistáiból és a walesi bányászvidék közösségéből létrejött mixtúra példát, hitet és reményt ad a mai Magyarország sötét világában moziba járóknak.

A szerzőről